Zamárdi földrajza
Területe: 699 hektár
Lakóinak száma: ~2600 fő
Településünk a Dunántúlon, a Balaton déli partján található. Északon a Balaton határolja, keleten Siófok, délen Balatonendréd, nyugaton Szántód települések a szomszédaink.
Felszíne
A Somogyi-dombság Külső-Somogy-i részén terül el. A dombsorok észak–déli irányúak. Északon helyenként meredeken emelkednek ki a partmenti síkságból. A lakott terület legmagasabb pontja a Kőhegy (176 m). A dombhátakat patakvölgyek és szélbarázdák tagolják. A hullámos felszínű dombvidék a Balaton-medence háromszori beszakadásának idején alakult ki. Ambráziós parton – víz által alámosott part – épült a fürdőtelep. Tőle délre, a magasabb platón épült a régi falu. Legmélyebb részei a berkek: Tóközi-berek és a Szántódi-berek.
Éghajlata
A mérsékelt éghajlati övben fekszik. Éghajlati határok közül a szárazföldi, az óceáni és a mediterrán éri. Mikroklímáját kismértékben a Balaton is befolyásolja. Az évi középhőmérséklet: 10,3 °C. A napsütés évi összege: 1900–2000 óra. A legmelegebb hónap július, középhőmérséklete: 21 °C. A leghidegebb január, középhőmérséklete: −1,1 °C. Vidékünk hűvösebb az Alföld éghajlatánál, de melegebb a Nyugat-Dunántúlnál. Zamárdi környékén az északnyugati szelek az uralkodók. Viharos szelek északról érkeznek, kevés esővel. Délnyugat–nyugati irányból érkeznek a front előtti szélviharok esővel. A helyi zivatarok hirtelen törnek ki, erős széllel érkeznek, és gyorsan távoznak; jellemzően a nyári hónapokra. Zamárdinál az évi csapadék mennyisége 700 mm, eloszlása szeszélyes. Általában délnyugat–nyugati széllel érkezik.
Vízrajza
Zamárdi területén a domborzat és a közeli vízválasztó miatt kevés az ér és patak. Ilyen Széplak-alsónál a Cinege-patak, Tóköz határában az Endrédi-patak és a Kútvölgyi-patak a József Attila utcánál. Kevéske vizüket a Balatonba viszik. A város területéről árkok gyűjtik össze a csapadékvizet és szállítják a Balatonba. A források többsége elapadt. Legnagyobb tavunk a Balaton. Zamárdi 10 km-es partszakasszal rendelkezik. A település határában még két halastó található.
Talaja
Zamárdi területének legnagyobb része lösszel borított. A fürdőtelep és a délre nyúló völgyek egy részében homokos a talaj. Réti-agyagos talaj található a berkek mentén. A Szántódi-berek kiszáradt részein szikes talaj van.
Növényzete
Kevés helyen található őshonos növénytakaró. A part mentén nádasok, délebbre sás és gyepfoltok vannak. A feltöltött területen – ahol nem épült be és nem parkosították – fűz és sás nő. A magasabb területeken mezőgazdasági művelés folyik. Lomboserdő borítja a nehezen művelhető dombokat. Fái: tölgy, gyertyán, kőris, akác, szil, hárs és juhar. Kisebb területen telepített fenyves található. A cserjeszintben mogyoró, húsos som, kökény, galagonya és vadrózsa gyakori. A gyepszint fajokban gazdag növényzetet ad.
Állatvilága
Gerincesek közül a Balatonban 42 őshonos halfaj él, például: fogas, ponty, keszeg, őn, csuka, harcsa, kecsege. Telepített halak: angolna, busa, amur. Kétéltűek: különféle békák és gőték. Hüllők: vízisikló, mocsári teknős. Madarak: sirály, bütykös hattyú, vadkacsa, nyári lúd.
Mezők és erdők gerinces állatai
Hüllők: erdei sikló, lábatlan gyík, zöld gyík, mocsári teknős.
Madarak: cinke, feketerigó, pinty, harkály, mezei búbospacsirta, fecskék, fürj, fácán, varjú, rétihéja, bagoly.
Emlősök: mezei nyúl, róka, őz, szarvas, vaddisznó.
